2017.08.22. | nyitólap | honlaptérkép | kedvencek közé | legyen a nyitólapom
magyar | deutsch | Vakok és gyengénlátók verziója
szentgotthard.hu | hivatal.szentgotthard.hu | ip.szentgotthard.hu | online-szállás | kisterseg | orseg.net
Bejelentkezés

Regisztráció
Keresés

Szavazás
4500 aláírás gyűlt össze a hulladákégető ellen. Ön szerint eredménnyel jár a tiltakozás?
-Igen, a közakaratnak érvényesülnie kell.
-Nem, a lakosság véleménye nem döntő súlyú.
-Lehetséges, de a lakossági tiltakozás önmagában nem elég.
Hírlevél feliratkozás

Városunkról
Kultúra, sportélet

Kulturális csoportjaink

Szentgotthárd város kulturális intézménye a Művelődés Háza és Színház, mely több telephelyen végzi tevékenységét. A Színház épülete (Széll Kálmán tér 7.) ad helyet a városi ünnepségeknek, az intézmények programjainak, a színházi előadásoknak, kiállításoknak, stb. A Művelődés Háza (Kossuth L.u.7.) épületében folyik a rendezvények előkészítése, itt próbálnak amatőr művészeti csoportjaink, itt tartjuk közhasznú tanfolyamainkat. Az intézményhez tartozik még a Kossuth Mozi (Hunyadi u.1.) valamint hat városrészi klub.

Szentgotthárd Város Fúvószenekara

A szentgotthárdi Fúvószenekar 1906-ban alakult meg, mint Tűzoltózenekar és működött folyamatosan 1944-ig. 1997 májusától Rápli Róbert, a zeneiskola tanára lett az együttes karnagya. Létrejött a helyi zeneiskolával való együttműködés, ami a hosszú távon való sikeres működés előfeltétele. Az elmúlt három év egyik kiemelkedő kezdeményezése volt az 1998. április 25-én megtartott önálló koncert (az első ilyen a zenekar története folyamán). Az 1999. április 17-én megtartott második hangverseny előrevetítette egy hagyomány kezdetét. 1998. júliusában került megrendezésre az I. Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Fesztivál, mely azóta hagyománnyá vált. A zenekar 1999 óta tagja a Magyar Fúvószenei Szövetségnek. A zenekar jelenlegi létszáma: 42 fő, szinte kizárólag amatőr zenész. A tagok életkora az általános iskolás korosztálytól kezdve a nyugdíjasokig igen széles skálán mozog. 2000. április 8-án került sor első alkalommal szakmai megmérettetésre. A minősítést két kategóriában kérte az együttes. A szakmai zsűri koncertfúvós kategóriában ezüst, show kategóriában arany minősítést adományozott a zenekarnak. A 2000. augusztus 11-13. között Csorváson megrendezett Fúvószenekari és Mazsorett versenyen az 5. helyezést érték el. Különdíjat kapott az együttes szólistája Reibling Ervin, valamint a legjobb műsorösszeállítás díját karnagyuk, Rápli Róbert. 2001. augusztusában a Kiskőrösön megrendezett versenyen 7. helyezést értek el. 2002. május 24-26 között részt vettek az olaszországi Pergine Valsugana-ban megrendezett Nemzetközi Fúvószenekari Találkozón (Tutta Banda).

Szentgotthárd Város Vegyeskara

A Művelődési Ház énekkara 1962-ben alakult meg Liszt Ferenc Vegyeskar néven, Papp Gyuláné énektanárnő vezetésével. Az azóta eltelt időszakban több átalakuláson esett át. Az 1990-es évek elején két különálló felnőtt kórus működött Szentgotthárdon, a Madrigálkórus - a Művelődési Ház kórusaként - és a Szentgotthárdi Énekegyesület. A két kislétszámú kórus azonban önállóan nem volt életképes, ezért 1997 őszén kísérletet tett az intézmény arra, hogy a két kórus összevonásával egy ütőképes, a város igényeinek megfelelő énekkar jöjjön létre. A kísérlet eredménnyel járt. 1997 szeptemberében megalakult a Szentgotthárdi Vegyeskar, Zleovszki Júlia karnagy vezetésével. A kórus jelenlegi létszáma 35 fő, főleg amatőrök, de munkájukban részt vesznek a zeneiskola tanárai, ének szakos kollégák és a zeneiskola volt növendékei is. Repertoárjuk igen széles, világi és egyházi komolyzenei művek, könnyűzenei feldolgozások egyaránt szerepelnek a műsorokon. Hosszú idő után 1996-ban szervezte meg intézményünk először a "Korok és dalok" Nemzetközi Kórustalálkozót, a város millecentenáriumi ünnepségsorozatának keretében. A hagyomány folytatódott: 1997, 1998, 2000 és 2002-ben is megrendezte intézményünk az amatőr kórusok találkozóját.

Mazsorett Csoport

A Művelődés Háza és Színház kezdeményezésére 1992-ben alakult meg a csoport, Kovács Jánosné vezetésével. Jelenleg három korosztályban, közel hatvanan ismerkednek a botforgatás rejtelmeivel. A haladó csoport felállása folyamatosan változik, jelenlegi létszámuk 21 fő. Elsősorban az intézmény rendezvényein szerepelnek, de a fúvószenekarral közös fellépéseikkel öregbítik a város hírnevét a megyében és azon kívül is. A csoport erősségét jellemzi az, hogy 2000-ben vállalkoztak a szakmai zsűri előtti megmérettetésre, melynek eredményeként menet- és showtánc kategóriában egyaránt ezüst minősítő oklevelet érdemeltek ki. 2002-ben vezetőváltás következett be az együttes életében, új csoportvezetőjük Takács Marianna.

Rábafüzesi Német Asszonykórus

1976-ban egy rábafüzesi tanuló - országos szaktárgyi versenyre készülve - gyűjtőmunkát végzett. A régi dalok, játékok felelevenítésekor derült ki, milyen hihetetlen nagy dal és játékkincs van az idősek birtokában. Ekkor határozták el: énekegyüttest hoznak létre. 1976 őszén kezdődtek a próbák. Az első fellépésre 1977. március 20-án került sor Felsőszölnökön. Ekkor még gitárkísérettel énekeltek. A több mint 25 év alatt elsősorban a szűkebb haza - Rábafüzes és Szentgotthárd - valamint a megye rendezvényein lépett fel a csoport. Részt vettek Szentgotthárd bemutatkozásán Budapesten és a bécsi Collegium Hungaricumban. 1985-ben a "Reicht brüderlich die Hand" országos versenyen bronz fokozatot értek el. Énekeltek a szomszédos ausztriai települések közösségeinek, akikkel jószomszédi kapcsolatot alakítottak ki. Állandó szereplői a "Heimattreffen" német nemzetiségi kulturális bemutatóknak. 1993-ben 3 rönöki (szomszéd település) tag belépésével új szín került a kórusba, azóta a rönöki Szent Imre templomban is rendszeresen énekelnek. Fellépéseik száma kétszázra tehető, melyet sok-sok próba és gyakorlás előzőtt meg. A megalakulás óta az volt a céljuk, hogy a Rábafüzesen (Rönökön) még meglévő és fellelhető német népdalkincset felkutassák, összegyűjtsék és átörökítsék a fiataloknak. Eddig közel 100 dalt sikerült lejegyezni. A csoport 2000 őszén jelentette meg önálló CD-jét és kazettáját Hianzischer Lieder címmel. A kazettán saját gyűjtésű dalok találhatók.

Magyarországi Szlovének Szövetsége

Szentgotthárdon meghatározó a szlovén nemzetiség, itt működik a Magyarországi Szlovének Szövetsége, és a kistérségben (Felsőszölnökön) székel az Országos Szlovén Önkormányzat. A rendszerváltás utáni politikai légkör kedvező lehetőségeket teremtett a szlovén érdekképviseleti szervezet megalapításához. 1990. október 27-én fiatal értelmiségiek egy csoportja véglegesen kilépett a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségéből és megalakították a Magyarországi Szlovének Szövetségét. A szövetség a Lipa (Hársfa) szlovén egyesületből nőtte ki magát. A szövetség a magyarországi szlovének érdekeit, az alkotmányban rögzített jogait képviselő szervezet. Alapszabályában hangsúlyozza, hogy sajátos eszközeivel erősíti és fejleszti a magyarországi szlovének identitását és nemzeti öntudatát. Feladata az anyanyelv és a kulturális hagyományok ápolása, az anyanyelvű tájékoztatás kiszélesítése. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, a napi munkát az elnökség irányítja. Fő feladatának tekinti az anyanyelvi oktatás színvonalának emelését. Rendkívül élénk és gazdag a szlovén nemzetiség kulturális tevékenysége. Több kulturális csoport működik mintegy száz taggal. A Pável Ágoston Vegyeskar állandó szereplője a sentvidi és más nemzetközi énekkari találkozóknak. Az együttes 1938-ban alakult mint egyházi énekkar, 1985-ig Csabai András, azóta Variné Trifusz Mária vezeti. Eredményesen működik s ápolja a szlovén kultúrát az apátistvánfalvi assszonykórus, a szentgotthárdi nyugdíjas klub 1993-ban alakult kamarakórusa, Korpics László zenekara és az asszonykvartett, az 1983-ban megalakult Palcki (törpék) bábcsopor és a felsőszölnöki néptánccsoport. Az utóbbi években elindult az amatőr színjátszás: 1995-ben megalakult a Nindrik-Indrik színjátszó csoport, s 1997-ben alakult Szakonyfaluban a Hagyományőrző Tánccsoport, amely a rábavidéki lakodalmas szokások felélesztését tekinti céljának. A magyarországi szlovén kisebbség eddigi legnagyobb vállalkozása az 1998-ban átadott Szlovén Információs és Kulturális Központ, amely konferenciatermet, kiállítótermet és vendéglátó egységet tartalmaz. Itt kap helyet a rádió is. A szlovén nemzetiség és az anyaország kapcsolatainak bővítését segíti elő a szintén 1998-ban Szentgotthárdon átadott Szlovén Főkonzulátus.

Szentgotthárd Sportélete

Kézilabda

Szentgotthárdon az első bemutató jellegű mérkőzés 1946 április 30-án zajlott le. A férfi kézilabdázás 1948-tól lendült fel a Kaszagyár jóvoltából. Az első jelentősebb eredmény 1949. május 17-én született, 13:12-re legyőzték Graz válogatottját.

A női együttes 1950-ig szerepelt az első osztályban. 1957. őszén szerveződött újjá a női kispályás csapat. 1961-től Hodács Károly volt a szakmai vezető.

1976-ban megyei bajnokságot nyer a Textiles női csapata. 1982-84-ig az együttest Kovács László irányította.

1986-87-ben két női csapat szerepelt a bajnokságban: (Textiles SE - Vörösmarty Mihály gimnázium). Az újonc gotthárdi csapat edzője Tóth Miklós volt.

Jelenleg a szentgotthárdi női csapat a megyei bajnokságban szerepel Merkli Katalin vezetésével.

A férfi csapat igazi fejlődését 1970-től számíthatjuk, mikortól Oldal József testnevelő irányításával a Textiles színeiben játszott.

Olyan játékosok gyülekeztek , akik fanatikusan imádták e sportágat. 74-75-76-ban csak kevés választotta el őket a színvonalas megyei bajnokság megnyerésétől. 1977-ben és 1978-ban végre bajnokok lettek, de a lányokhoz hasonlóan sikertelen osztályzók következtek. 1980-ban ez újból megismétlődött.

Az akkori csapat: Edző: Oldal József. Játékosok: Luthár Lajos, Dömötör István, Horváth Tibor, Kocsis György, Bánfi Gábor, Pável Vilmos, Horváth József,Szegedi András, Pável Miklós, Tóth Miklós, Klein Sándor, Murányi Lajos, Osvári László, Brander István, Kiss Albert, Kocsis András, Tóth Ferenc, Torma Géza.

1986-ban Oldal József lemondott a férfi csapat vezetéséről. A egyesület történelmében drasztikus változás állt be. A csapat szétvált. A játékoskeretből kiváló sportolók új egyesületet akartak. Ehhez sikerült megnyerniük a Szentgotthárd és Vidéke ÁFÉSZ-t. Így két férfi egyesület lett Szentgotthárdon: (Szentgotthárdi MSE – Szentgotthárdi ÁFÉSZ SE)

1986 május 12-én megalakult az ÁFÉSZ SE kézilabda szakosztálya. Elnöke Németh Sándor volt. A működési feltételeket az ÁFÉSZ biztosította. Mivel a hivatalos bajnoki rajtról lecsúsztak az adminisztrációs feladatokkal, így csak versenyen kívül indulhattak, de megnyerték a bajnokságot. A fiatal másik csapat a középmezőnyben végzett.

A következő szezont ismét az ÁFÉSZ SE nyerte és Ernst József vezetésével Mesterházi László és Eredics Attila játékosokkal megerősített csapat indult a kecskeméti osztályzón. Itt végre sikeresen vívták meg csatájukat, három győzelemmel és egy vereséggel csoportelsőként feljutottak az NB II-be. A feljutott csapat tagjai: Torma Géza, Tóth Ferenc, Bánfi Gábor, Kocsis György, Horváth József, Mesterházi László, Eredics Attila, Küplen Imre, Murányi Lajos, Luthár Lajos, Vargyai Csaba, Kozma Gábor, Pochán Ferenc. Az első NB II-es mérkőzésen a város új csarnokában 800 néző előtt 24:22-re legyőzték a Győri Volán csapatát. A bajnokság végén 7. helyezést sikerült megszerezniük.

A következő bajnokság kezdetekor lemondott Ernst József-től Fancsali Ferenc vette át a csapat irányítását.

1994-ben változás állt be a csapatnál. Új vezetőség alakult többen visszavonultak, munkahelyi elfoglaltságok miatt. Az új edző Mesterházi László lett.

Az 1999-2000-es évadra újból Fancsali Ferenc vette át az irányítást. Az együttes az északnyugati csoportban játszik jelenleg.

Az újabb változás napjainkban történt: Németh Sándor az elnöki posztjáról lemondott, helyette Soltész Róbert vette át feladatát. Az új edző Ernst Attila lett.

Eseménynaptár
2017 augusztus
H K SZE CS P SZO V
impresszum | jogi nyilatkozat