2017.06.25. | nyitólap | honlaptérkép | kedvencek közé | legyen a nyitólapom
magyar | deutsch | Vakok és gyengénlátók verziója
szentgotthard.hu | hivatal.szentgotthard.hu | ip.szentgotthard.hu | online-szállás | kisterseg | orseg.net
Bejelentkezés

Regisztráció
Keresés

Szavazás
4500 aláírás gyűlt össze a hulladákégető ellen. Ön szerint eredménnyel jár a tiltakozás?
-Igen, a közakaratnak érvényesülnie kell.
-Nem, a lakosság véleménye nem döntő súlyú.
-Lehetséges, de a lakossági tiltakozás önmagában nem elég.
Hírlevél feliratkozás

Híres szülötteink

Széll Kálmán
politikus
Gasztony, 1843. jún. 8. - Rátót, 1915. aug. 16.

Széll Kálmán Gasztonyban született 1843. június 8-án, nemesi hagyományaira és 48-as szerepére büszke családban. Apja magas közhivatalokat töltött be, országgyűlési képviselő is volt. Ehhez a családi háttérhez társult Deák Ferenc atyai barátsága. Az ifjú Széll Kálmán tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premontreieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863-ba végezte el, majd két évvel később jogi doktori, jogtudori címet szerzett. Pályáját Rátóton kezdte mint szolgabíró.

Az ifjú jogász politikusi pályára készült, s 1869-ben a járás országgyűlési képviselőjévé választották. Ezek után még nagyobb lendülettel szolgálta vármegyéjét, különösképpen Szentgotthárd ügyét. Munkája elismeréseként 28 éves korában belügyi államtitkárnak kérték fel, ezt azonban nem fogadta el. Az ifjú Széll is kor- és nemzedéktársaihoz hasonlóan az alkotmányt és a közjogot kezdte el kutatni. Deák Ferenc azonban más irányt mutatott számára, s tanácsára pénzügyi tanulmányokba kezdett. Hamarosan az ország legelismertebb pénzügyi szaktekintélye lett. Bekapcsolódott az országgyűlés életébe, leginkább a pénzügyi bizottságban tevékenykedett. Később mint a bizottság jegyzője szerzett elismertséget. 1875-ben a Wenckheim-kormányban örömmel vette a pénzügyminiszteri kinevezést. Közszereplésének első csúcspontjaként értékelhető miniszteri tevékenysége. Miniszterségéről 1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor mondott le, megakadályozandó egy háborús konfliktust. Visszavonulva a nagypolitikától, életének legsokoldalúbb korszaka következett. Bécsi bankári körök felkérésére két jelentős pénzintézetet is irányított, óriási szorgalommal és nagy odaadással. Bankárként is megtartotta képviselői mandátumát, s szívén viselte Szentgotthárd sorsát.

Elkötelezett híve volt a modern mezőgazdaságnak. Rátóti és héraházi birtokáról származó tenyészállatok az 1890-es bécsi kiállításon is díjat nyertek. A millenniumi állatkiállításon megjelenő két állatát Vastagh György szobrászművész is megmintázta. A szobrok a Budapesti Közvágóhíd bejáratát díszítették.

Széll Kálmán 56 évesen - 1899-től 1903-ig - az ország miniszterelnöke lett.

Miniszterelnöksége alatt 120 törvénycikk született. Modern és célirányos törvény-előkészítő munkája európai szempontból is figyelemreméltó volt. A bevezetett új adóformák, a pénz- és bankügy rendezése mutatják szakmai hozzáértését. Széll Kálmán könnyen áttekinthető, jól működő államháztartást akart. Miniszterelnökként a belügyi tárcát is megtartotta. A kormány élén megbékélést és együttműködést kereső politikus volt. A miniszterelnökségről való lemondás után hamarosan visszatért a politikai életbe. Elvállalta az Alkotmány Párt elnöki funkcióját. Közben 1905-ben kerülete újra képviselővé választotta.

Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt - 1869 és 1911 között - rengeteget tett Szentgotthárd fejlesztéséért. Az 1870-es évek elején sürgette a Győr-Szombathely-Graz vasútvonal megépítését. A Rábavölgy bekapcsolásáról a vasúthálózatba 1868-ban döntött a kormány. 1871 októberében nyitották meg a Győr-Szombathely szakaszt, s a Grazig hátralevő részt 1872-73-ban építették meg. Az engedélyezések gyors keresztülvitelében jelentős szerepe volt Széll Kálmánnak, aki az első igazgatói tanács tagja lett.

Szentgotthárd és Széll Kálmán hétköznapi kapcsolataiba enged bepillantást egy 1902-es tudósítás, amely a Vasvármegyében jelent meg 1902. december 21-én, "Szent-Gotthárdi deputáczió a miniszterelnöknél" címmel. Azt szerette volna elérni a küldöttség, hogy a vasútépítés Ausztriában Fürstenfeldtől északra is ágazzon el, hogy a magyar mezőgazdasági termékeknek ott is piacot tudjanak szerezni, s a határ mellett élők könnyebben eljussanak Bécsbe.

Személyes közbenjárásának tulajdonították a kortársak, hogy a dohánygyár Szentgotthárdra települt 1894-ben. Eredetileg ugyanis Szombathelyre tervezték, mégis Szentgotthárdon nyitotta meg kapuit. Ez volt a város első gyára, ahol indulása után tíz évvel már több mint 900 nő dolgozott. A megyeszékhely, Szombathely irigykedve figyelte Szentgotthárd gyarapodását. A Vasvármegye című újságban a dohánygyár Szentgotthárdra települését a következőképpen kommentálta: "Ez a Szentgotthárd ismét fontos lépést tett előre. Buzgó vezérfiainak pihenést nem ismerő munkássága, önfeláldozó tevékenysége eddig is oly -sikereket mutathat föl, melyek a leghatározottabban példátlanok kisebb vidéki központok életében. Szentgotthárd, derék értelmiségének és nagynevű képviselőjének szakadatlan fáradozási útján mihamarabb meg fog nőni, ki fog fejlődni... Most Szentgotthárd Szombathellyel vette fel a versenyt, és úgy látszik, diadalmasan."

A megye első állami gimnáziumát itt nyitották meg. Az 1891-ben Gimnáziumi Bizottság alakult dr. Vargha Gábor ügyvéd javaslatára. A nagyközségi képviselő-testület törekvését Emlékiratban fogalmazták meg: "...egy állami gimnázium létesítése kulturális és nemzeti jelentőséggel bír Vas megye e dunántúli határa szélén. Kulturális missziót három járás: a németújvári (51 község), a muraszombati (114 község), a szentgotthárdi (80 község) jórészt nemzetiségi lakossága körében van hivatva betölteni." A bizottság elnöki posztjára Széll Kálmánt kérték fel, akinek később jelentős szerepe volt abban, hogy a város megkapta az engedélyt egy gimnázium indítására. A megye első állami gimnáziumának tanévnyitója 1893. szeptember 4-én kiemelkedően ünnepélyes keretek között zajlott. A Vasvármegye című lap részletesen tudósított az eseményről. Kiemelte, hogy a város intelligenciája eddig is kitartóan küzdött a határszélen a magyarság érdekében, "de hiányzott eddig kezéből a leghatalmasabb fegyver, az iskola". Ennek létrehozása pedig Széll Kálmán nevéhez fűződik, "akinek hatalmas egyénisége döntő súllyal nehezedett a szt.-gotthárdi állami gymnasium mérlegébe". Széll Kálmán saját érdemeiről szerényen ennyit mondott: "Kapacitáltam illetékes helyeken, talán sürgetve, talán zaklató módon, de elvégre a másfél évvel ezelőtt megindított mozgalom sikeréről - amelynek célba érésében sokan kételkedtek - ma bátran beszélhetünk." Még fényesebb külsőségek között történt 1895. november 15-én a gimnázium új épületének felavatása. Az ünnepi szónok ismét dr. Vargha Gábor volt. Széll Kálmánnak, a kerület országgyűlési képviselőjének mondott köszönetet, akinek "...Szent-Gotthárd város iránti határtalan jóindulata arany betűkkel lesznek felírva nemcsak e város történetében, hanem a lakosság minden rétegének szívében is." Széll Kálmán a Korona szállóban lezajlott díszebéden rendkívül szerényen nem maga, hanem a helybeliek törekvését dicsérte. Kifejtette, hogy igazán gazdag csak egy művelt nép lehet, és e határszéli városka frissen felavatott intézménye igazi fészke lesz a magyar műveltségnek. 1902-ben az intézmény főgimnáziumi státuszt szerzett, melynek eléréséhez ismét jelentős segítséget nyújtott Széll Kálmán. Vörösmarty nevét 1947-ben vette fel a gimnázium a költő iránti nagyrabecsülés jeleként, valamint azért is, hogy kifejezze háláját a gimnázium létrehozását segítő Széll Kálmánnak, akinek felesége a híres költő leánya, Vörösmarty Ilona volt.

1915. augusztus 16-án Rátóton halt meg.

Széll Kálmán érdemei Szentgotthárd kulturális életében is vitathatatlanok. A városban működő olvasó egylet fennállásának 50. évfordulóján dr. Vargha Gábor elnök Széll Kálmánt is a kör tiszteletbeli tagjává választotta. 1916-ban Széll Kálmán születésnapján méltó megemlékezést tartottak, amelyen a "város minden rangú és rendű embere" megjelent. A díszünnepségen Vargha Gábor serleget avatott a politikus emlékére a következő felirattal: "Széll Kálmán emlékének 1843. június 8. - 1915. augusztus 16. a Szentgotthárdi Olvasó-Egylet". S mellé Széll Kálmán politikusi pályáját végigkísérő fogalmakat véstek: "jog, törvény, igazság". Ez a felirat volt olvasható a Széll Kálmán ravatalára küldött koszorún is, amellyel az Országos Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tisztelgett a nagy politikus előtt.

Gécsek Tibor
atléta, kalapácsvető

1964. szeptember 22-én született Szentgotthárdon.
1976-92 között a Haladás VSE,

1993-tól a Szombathelyi Atlétika Club kalapácsvetője. 1985-től a válogatott tagja.
2002-től a veszprémi dobóiskola vezetője, 2003-tól a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke.

Eredményei:
1986-90: országos bajnok
1990: EB-ezüstérmes
1993, 1995: VB-bronzérmes
1998: Európa-bajnok
1998: az év férfi sportolója
1999: országos bajnok, világgála-győztes
2002: visszavonul

További szentgotthárdi születésű ismert emberek:


Kelecsényi Dezső

szerkesztő, irodalomtörténész
1898. jún. 18. - 1945. márc. 24.

Tánczos Tibor
színész
1923. febr. 24. - 1979. jún. 18.

Színész. A Győri Kisfaludy Színházban kezdett 1946-ban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1955-ben végezte el. A veszprémi és győri színházban játszott. Szerepei férfias jelenségek, szuggesztív alakok a filmvásznon, fegyelmezett, katonás figurák a színpadon. Négy filmben játszott: Az ígéret földje, Hószakadás, Korkedvezmény, Októberi vasárnap. A szentgotthárdi temetőben nyugszik.



Szentgotthárdhoz is kötődő ismert emberek:


Pável Ágoston
nyelvész, etnográfus
Vashidegkút, 1886. aug. 28. - Szombathely, 1946. jan. 2.

Pável Ágoston középiskolai tanulmányait a szentgotthárdi algimnáziumban kezdte. 1911-ben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett, 1913-ban doktorált a budapesti egyetemen. Tordán, Dombóvárott és Szombathelyen tanított. 1924-től 42-ig Vas vármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete Könyvtárát, majd néprajzi tárát vezette. 1933-ban átvette a Vasi Szemle (Dunántúli Szemle) szerkesztését. 1941-ben a szegedi egyetemen a délszláv nyelv és irodalom magántanárává képesítették. Nyelvészeti munkásságának központja a Mura vidéki szlovén nyelvjárás vizsgálata. Szlovén nyelvről világirodalmi rangú alkotásokat fordított magyarra.

Vakarcs Kálmán
néprajzi gyűjtő, tanár
Szatmárnémeti, 1872. okt. 15. - Csór, 1952. márc. 3.

A kolozsvári egyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1920-33 között Szentgotthárdon tanár. Vas megyében néprajzi vizsgálatait a folklór mellett a tárgyi néprajzra is kiterjesztette. Fő művei: A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése, Szentgotthárd és környékének ismertetése .

Csákányi László
színész
Németújvár, 1921. jan. 13. - Budapest, 1992. nov. 3.

Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész a szentgotthárdi gimnázium tanulója volt. 1942-ben a budapesti színművészeti akadémián szerzett oklevelet. 1944-ig a Nemzeti színház tagja, hadifogsága után a Pesti Színház (1948-49), az Ifjúsági Színház (1949-53), a Fővárosi Operettszínház (1953-57, 1959-62), a Petőfi és Jókai Színház (1957-59), a Vígszínház (1963-tól), a József Attila Színház (1971-től) tagja. 1974-től haláláig a Vidám Színpad művésze.

Fülöp Géza
könyvtáros
Hegyhátszentmárton, 1928. márc. 5. - Budapest, 1998. május 13.

A szentgotthárdi Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett 1947-ben. A Pázmány Péter, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári, majd könyvtáros oklevelet szerzett. Haláláig a felsőfokú könyvtárosképzés meghatározó személyisége, valamint a szaktudomány történeti ágának legjelesebb művelője volt.

Szabó Miklós

Szentgotthárd 1931 -

Elemi és középiskoláit Szentgotthárdon végezte. Karnagy. A Győri Leánykar alapító karnagya. Kossuth-díjas. Tanított: Finnországbanban, Franciaországbanban, Nagy-Britanniában, Jugoszláviában, Olaszországbanban, USA-ban, Kanadában, Izraelben, Japánban.
Kitüntetései: Liszt Ferenc díj 1976, Érdemes művész 1978, Bartók emlékplakett 1981, Kodály emlékplakett 1982, Lajta emlékplakett 1983, Liszt emlékplakett 1986, Kossuth-díj 1991

Ijjas Antal

Családi néven: Jankovich
Szentgotthárd 1906 - 1980 Budapest

Író, újságíró. Katolikus szellemben írt regényeket, ifjúsági regényeket, novellákat. Az Új Ember munkatársa volt. 1936-ban az Új Élet regénytárt szerkesztette.

Balázs Sándor

Nagygeresd 1883 - 1982

Színműíró, tanár. 1905-től két évig Szentgotthárdon a gimnáziumban tanított. Budapesten Ő érettségiztette magyarból József Attilát magántanulóként. Drámái háromszor nyertek akadémiai pályadíjat. Műveit a Nemzeti Színház játszotta.

Réger Béla

Zalaszegvár 1882 - 1945 Budapest

Irodalomtörténész, nyelvész. 1905-től 1912-ig szentgotthárdi középiskolai tanár. Nyelvészeti, kritikai és irodalomtörténeti cikkeket írt. Lefordította Ovidius Fastiját.

Tóth Sándor

Győr 1854 - 1937

1893-ban Szentgotthárdra került, ahol megszervezte a gimnáziumot, 1895-ben a makói gimnáziumot létesítette. Cikkeket, verseket, szépprózát írt, és negyven kötetet kitevő ifjúsági elbeszélést. A Kemény Zsigmond Társaság és a Dugovics Társaság tagja volt. Több regényét, elbeszéléseit Szentgotthárdon adták ki.

Komáromi Gabriella

Szentgotthárd 1941 -

Pedagógus, kritikus, könyvtáros.

Kaposvárott könyvtáros volt a Somogy Megyei Könyvtárban, majd a magyar nyelvi és irodalmi tanszéken tanított. Főiskolai tanár 1985-93 között. 1995-97-ben főigazgató.
1974-94 a Somogy c. folyóirat kritikai rovatvezetője. Az irodalmi tudományok kandidátusa 1992-től. Ifjúsági Díj 199.

Kuntár Lajos

Csörötnek 1914 - 2005 Szombathely

Újságíró, könyvtáros, népművelő, haditudósító, művelődéstörténész, szerkesztő, író, helytörténész.
A reálgimnáziumot Szentgotthárdon végezte.1993-ban tanulmányt írt Iskola a Rábán címmel a 1oo éves gimnáziumról. 1942-43 haditudósító. Hazatérve kiadja A véres Don c. beszámolóját.
Dolgozott: újságíróként, gépíróként a Kéményseprő vállalatnál, Megyei könyvtárban, Vas Megyei Népművelési Tanácsban, Vasvármegye újságnál. A Vasi Szemle és az Életünk folyóiratok technikai szerkesztője volt sokáig.
Több szervezetnek tagja volt: Vas Megyei Honismereti Egyesület, Gazdag Erzsi Alapítvány kuratóriuma, Honvéd Hagyományőrző Egyesület, Vitézi Rendek, Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség alapítója.
Megjelent munkái: A véres Don 1943 és 2004, Furfangos tilinkó 1955, Az aranyrózsafa 1957, A bűvös ládikó 1959, Az aranyrózsafa (válogatás) 2004, A kéményseprő és a szerencse 1954, Hármaskönyv Csörötnekről 1990, Az én Szombathelyem 1999. Több mint négyszáz újságcikket írt és harminc helyi kiadványt szerkesztett.
2005-ben A haditudósító címmel portréfilm készült róla.

Jobbágyi Gaiger Miklós

Szentgotthárd 1892 - 1959 Budapest

Festő, Ferenczy Károly tanítványa. Műveit a kompozíció nyugodt ritmusa és zárt, tömeges formák jellemezték. Több képét a polgármesteri hivatalnak ajándékozta a család. 1963-ban a Nemzeti Galéria emlékkiállítást rendezett műveiből.

Cseley József

Cselej 1868 - 1930 Budapest

Festő. Szentgotthárdon volt rajztanár. Megfestette a Szentgotthárdi csata c. képét, amely 1894-ben látható volt a Műcsarnokban. Csendéletekkel, táj- és arcképekkel szerepelt budapesti tárlatokon.

Demjén Attila

Dicsőszentmárton 1926 - 1973 Budapest

Festő, Munkácsy-díjas. Berény Róbert és Bernáth Aurél növendéke volt. Középiskoláját Szentgotthárdon végezte. Az itt festett képeit a gimnázium őrzi. Gábor Áron c. képéért kapta a Munkácsy-díjat

Gusner, Mathias

Alland 1694 - 1772 Szentgotthárd

Osztrák származású festő, cisztercita szerzetes. A szentgotthárdi katolikus templom képeinek és seccoinak egy részét festette. Több képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
A templomban található: főoltár, Mária mennybemenetele "Santa Maria Ora Pro Nobis", kupola secco, Diadalmaskodó egyház ebédlő mennyezetfreskója. Tanácsterem, Hajnal könyvtárterem, Négy sarkalatos erény. A temetőkápolnában nyugszik.

Gömbös László

Csörötnek 1926 -

Szobrász. Szentgotthárdon érettségizett a gimnáziumban. 1957-63 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Mikus Sándor, Pátzay Pál, Somogyi József voltak a mesterei. Alkotásai realisztikusak, a személyiségén átszűrt művek.
Művei Szentgotthárdon: lll. Béla emlékszobor 1983, Arany János mellszobra 1989, Háborús emlékmű 1990, Történelmi emlékhely 1991.
Az országban nagyon sok helyen van még köztéri alkotása.

Szabó László Ferenc

Szentgotthárd 1931 -

Gyógyszerész, kémikus
Elemi és középiskoláit Szentgotthárdon végezte.
A BOTE, illetve SOTE Szerves Vegytani Intézet tanársegéde, majd adjunktusa, docense, egyetemi tanára lett,1980-96 között az intézet igazgatója volt. Kémiai tudományok kandidátusa 1977. Kiváló gyógyszerész 1977. Egyetemi magántanár 1994. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tekulics Péter

Szentgotthárd 1945 -

Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi docens.
1969-90 között a SZOTE Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka, tanársegédje, adjunktusa.
1990 a Szegedi Gyermekkorház igazgató főorvosa. 1997-től a Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke.
Fonó Renée emlékérem 1997.
Félszáz tudományos közlemény szerzője.

Schrezenmayer Gáspár

Eschingen 1693 - 1782 Szentgotthárd

Ciszterci rendi laikus, fafaragó, műasztalos. 1734-től dolgozott Szentgotthárdon, a rendház műhelyének vezetője volt.
Művei: ebédlő (refektórium) faburkolata, és az ottani szószék; könyvtár könyvszekrényei; sekrestye ajtaja, és berendezései; orgonakarzat stalluma; templomi padok. Szószék és szinte valamennyi berakásos asztalos munka.
A temetőkápolnában nyugszik.

Schnitzer József

Wangen 1707(?) - 1769 Heiligenkreuz

Ciszterci rendi testvér, szobrász. Giovanni Giuliani műhelyében tanult. 1739-ben került Szentgotthárdra és időszakosan dolgozott itt. 1755-63 között folyamatosan az apátsági templom szobrait készítette Szentgotthárdon.
Művei: Szent Péter és Szent Pál szobra a templom homlokzatán. ( Szt. Pál szobor megsemmisült.) A templomban: Szt. Bernát, Szt. Benedek, Szt. Lénárt apát, Keresztelő Szt. János, Stallum-hátfal reliefjei. Szószék szobrai, reliefjei. Fő- és mellékoltárok szobrai. Orgona szobrai. Temetőkápolna oltára. Nepomuki Szent János, (a Rába-hídon állt).
Művei Heiligenkeuzban is megtalálhatók.

Gáspár Károly

Rábatótfalu 1914 - 1982 Szentgotthárd

A szentgotthárdi reálgimnáziumban érettségizett, majd a selyemgyárban mintarajzolóként dolgozott. 1941-ben Perestova községben, katonasága után Rábatótfaluban kezdett tanítani. 1943-ban szerzett pedagógustanítói oklevelet. 1947-ben Csörötneken tanított.
Iskolaigazgató volt: Szentgotthárd 1950, Felsőszölnök 1951-58, Szentgotthárd 1969-75.
Járási Tanács elnökhelyettese 1958-ban.
Pedagógiai szolgálatért érdemérmet kapott 1975-ben.
Nemzetiségi és helytörténeti gyűjtést végzett. 447 darabból álló gyűjteményéből alakították meg a Pável Ágoston Múzeumot.

Varga Gábor

Andrásfa 1859 - 1948 Szentgotthárd

Ügyvéd. 1884-től Szentgotthárdon élt ügyvédjelöltként, 1888-tól ügyvédként.
1891-ben megalakítja a Szentgotthárdi Takarékpénztárt, amelynek ügyésze, majd elnöke lett. Nagy érdeme van a gimnázium megalapításában 1893-95 között. 1894-ben Széll Kálmánnal eléri, hogy dohánygyár létesüljön.
1907-10 helyettes bíró, (csatornázás, aszfaltozás megindítása).
1912-ben megalapítja az Országos Vöröskereszt egylet szentgotthárdi fiókját.
1913-ban a zirci apátság jogtanácsosa lett.
1922-35, parlamenti képviselő. A nyolc osztályos népiskolát szorgalmazta.
1937-ben Iparos Egyletet alapított.
Érdeme Szentgotthárd magyar településsé tétele. A német egyesületek, egyletek helyett magyart alapított, amellyel elérte, hogy Szentgotthárdot nem csatolták Burgenlandhoz 1921-ben.

Köszönet Molnár Piroskának és Csuk Ferencnek az áldozatos és alapos kutatómunkájukért.

Eseménynaptár
2017 június
H K SZE CS P SZO V
impresszum | jogi nyilatkozat